Száraz tények
Vagy mégsem?
Szavazatoddal Te is befolyásolhatod, hogy ez a cikk bekerüljön-e a Kihagy6atlanok névsorába!
A sziget történelme az ősidőkbe nyúlik vissza. Az 1970-es évek végén a paleolitikumból származó leleteket találtak Szardínián. A történelem előtti idők őslakói obszidiánnal kereskedtek, a szőlőtermesztés pedig nagy valószínűséggel innen terjedt el Európában. A neolitikum és a Római Birodalom kora között történt a nurági invázió. A shardanákat III. Ramszesz űzte el Egyiptomból i. e. 1180-ban. Egyes nyelvészek szerint a lüdiai Sardis városából menekültek, majd a Tirrén-tenger partjainál kettéváltak: egy részük Szardíniára hajózott, másik részük pedig az etruszk kultúra létrehozója.
A neolitikumból származó építészeti maradványok mérete arra enged következtetni, hogy már az időszámításunk előtti első évezredben jelentősebb népesség lakta a szigetet. Ugyanebben az időben föníciai telepesek is megvetették lábukat a szardíniai partokon. I. e. 509-ben háború robbant ki az őslakos nurágok és a föníciaiak között. Utóbbiak Karthágótól kértek és kaptak segítséget: a sziget Karthágó fennhatósága alá került. Az első pun háború után, i. e. 238-ban a győztes rómaiak birtokba vették a területet.
A Római Birodalom bukása után az észak-afrikai vandálok királyságához tartozott a sziget, majd bizánci uralom következett. A 8. század elején arabok és berberek támadtak a szigetre, majd 900 táján négy önálló királyság alakult ki, melyeket Pisa és Genova felváltva ostromolt. 1323-ban az Aragóniai Királyság foglalta el Szardíniát. 1409-ben, a sanluri csatát követően katalán hódítók érkeztek a szigetre, s Kasztília és Aragónia egyesítése után Szardínia a már egységes Spanyolország része lett. Olyannyira, hogy 1571-ben a híres lepantói ütközetben éppen a szardíniai tengerészek hősiessége mért súlyos csapást az Oszmán Birodalomra.
Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően fürdésre, sportolásra egész éven át alkalmas a vízhőmérséklet. Nyugat-Európából sokan töltik itt a karácsonyi és az újévi ünnepeket. S mivel tengeri szigetről van szó, szinte állandóan fúj a szél. Szardínia kedvenc úti célja a szörfösöknek. Leghíresebb szele a misztrál, amely különösen a Korzika felőli oldalon erős, de a hullámlovasok jól ismerik a tramontanát, a levantét és a sirokkót is. (Mivel a sziget minden irányból távol van a szárazföldtől, a szél nagy hullámokat tol a partjai felé, s egy évben több mint 200 napon át hódolhatunk a szörfözésnek.) Porto Pollo a hullámlovasok igazi paradicsoma, mely egy gyönyörű öböl Szardínia legészakibb pontján. Rengeteg a szálláshely, de ez jellemző az egész szigetre: a luxusszállodáktól az apartmanokon át az egyszerű kempingekig mindenki találhat kedvére és pénztárcájához valót.
Hozzávalók: 75 dkg apró, kemény paradicsom, 20 dkg krémsajt, 4 dl tejföl, 15 dkg cérnametélt, 5 dkg vaj, a doboz olajos szardínia, 1 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 1–1 csapott mokkáskanál őrölt fekete bors, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, reszelt citromhéj és só. A cérnametéltet sós vízben megfőzzük, majd a fele mennyiségű vajjal elkeverjük. A tejfölbe belekeverjük a krémsajtot, a szétzúzott fokhagymát, a szardínia leszűrt olaját és az összes fűszert. Az egészet sima péppé keverjük. Tűzálló tálba tesszük a paradicsom kétharmadát, ráteszünk egy kevés tejfölös-sajtot keveréket, majd a főtt cérnametéltet. Erre morzsoljuk rá a szardínia felét, a finomra összevágott vöröshagymát és minden megmaradt alapanyagot. A maradék harmadrész paradicsomot fölkarikázzuk, s azzal borítjuk be a tetejét, megsózzuk, vajat morzsolunk rá, és máris mehet a sütőbe.Walter Béla
A hozzaszolasok spamvedelmi karbantartas miatt atmenetileg szunetelnek.