A nyihaha azt válaszolta, hogy úgy látszik, azok a jehuk, akikről Gulliver beszél, még az ittenieknél is förtelmesebbek. Mégis kísérteties hasonlóságot lát az emberek és a jehuk természete között.

A legnagyobb telitalálat a szatirikus regények világirodalmában, egyben az emberiség leggyilkosabb és legkíméletlenebb vádirata. Swift úgy vonult a halhatatlanok közé, hogy nem adott föloldozást sem magának, sem az emberiségnek, olyan író, aki nem ismer kegyelmet. A Gulliver utazásaiban a szerző Lemuel Gulliver seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva, a korabeli útleírások modorában írja le hőse fantasztikus kalandjait.

Az úti kalandregény természetesen a műfaj paródiája. A szerző szeretett hazájáról, a korabeli Angliáról, amely ezidőtájt a világ legfejlettebb állama, és az európai állapotokról tudósít a szatíra általa megteremtett eszközeivel. Kicsinyítő és nagyító górcső alá helyezi a humanista életformákat, amikor az óriás Gulliver a törpék között, illetve a törpe Gulliver az óriások között él. A lilliputi fejedelmek és diktátorok jelenléte a történelemben azóta sem ismeretlen jelenség. A józan eszű Gulliver a kitalátor tudósok és szellemidéző mágusok között a tudomány eredményeit gúnyolja. A leginkább aggasztó fejezet azonban az utolsó utazás, amikor az ember Gulliver az embernél emberebb nyihahák, a nemes és bölcs lovak birodalmába megy. Végső, epés leszámolás ez az emberi nemmel, amelyet az ocsmány jehuk személyesítenek meg. Swift saját bevallása szerint szintén jehu volt, bár tegyük hozzá, lelkiismeretes jehu, aki az emberiség sorsáért mélységesen aggódott. Joggal.

A gyermekirodalomba, Hófehérke és Csipkerózsika társaságába száműzött szatírában megjelenik egy sereg lilliputi, amint a földet megsemmisíteni képes fegyverekkel hadonászik. Aztán előfordulnak olyan jehuk is, akik megmérgezik a forrásokat, bemocskolják a tengert, vakon pusztítják az erdőt, mezőt, termőtalajt és élettelenné sorvasztják az élő világot. Lehetne még sorolni. Az utolsó fejezet például olyan messzire megy, hogy ha nem vetjük be a humor kényszerét, tán ki se bírjuk.

A Gulliver utazásai sokértelmű és sokoldalú alkotás, az egyetemes világirodalom ritka remekműve. A szerző leleményét dicséri még, hogy képzeletbeli nyelveket alkotott az útleírásokban, különös módon fölfedezte a modern gépverset (igaz, el is veti, mint afféle badarságot), továbbá megemlíti a Mars két holdját, melyeket akkor még nem ismertek.