Macondo már félelmetes por- és romtölcsér volt a dühöngő bibliai orkán örvényében, amikor Aureliano megint átugrott tizenegy oldalt, hogy ne vesztegesse az idejét nagyon is jól ismert eseményekre, s azt a pillanatot kezdte megfejteni, amelyet épp átélt, egyszerre haladva a megfejtésben és az átélésben, prófétai szemmel látva önmagát a pergamenek utolsó oldalának megfejtőjeként, mintha egy beszélő tükörbe pillantana. Aztán ismét átugrott néhány sort, hogy a jóslatoknak elébe vágva megtudja halála időpontját és körülményeit. De még mielőtt elért volna az utolsó verssorhoz, már tudta, hogy soha többé nem lép ki ebből a szobából, mert úgy volt elrendelve, hogy a tükrök (vagy trükkök) városa szétszóródik a szélben, és kihull az emberek emlékezetéből, mihelyt Aureliano Babilonia végez a pergamenek megfejtésével, és hogy mindaz, ami írva vagyon bennük, öröktől fogva és mindörökre megismételhetetlen, mert olyan nemzetségnek, amely száz év magányra van ítélve, nem adatik még egy esély ezen a világon...
1. | Tihany - az ezer arcú (8.42) |
2. | Balatonfüred - feketén-fehéren (8.33) |
3. | Veszprém - a hét domb városa (8.23) |
4. | Seychelle - édenkert az óceánon (8.19) |
5. | Hawaii - mindent egy helyen (8.17) |
6. | Róma, mindörökké (8.13) |
7. | Amszterdam - Észak Velencéje éjszakánként vad táncot jár (8.10) |
8. | Kili-Kili - Kilimandzsáróóó! (8.10) |
9. | Firenze - a reneszánsz dolce vita (8.10) |
10. | London - What's the weather like today, Sir? (8.09) |