Miután elköszönt a többiektől, Aron szobájában ült, ágya szélén, és ölébe ejtett kezére bámult. Letörtnek és gyámoltalannak érezte magát. Olyan volt, mint egy puha pihékbe bújtatott madártojás, beágyazva apja nagyra törő kívánságaiba. Mindenáron azt akarta, hogy fia diplomát szerezzen. Aron eddig nem tudta ezt, apja kívánságának erejéről csak ma este győződött meg. Most azon törte a fejét, vajon lesz-e neki is elég ereje, hogy kiszabadítsa magát apja makacs és szelíd óhajtásának hálójából. Gondolatai sehogy sem akartak összeállni. A ház mintha hideg és nyirkos lett volna, minden pillanatban beleborzongott. Cal ajtaja alól világosság szűrődött ki. Aron bekopogott, és választ sem várva, bement. Cal új íróasztalánál ült. Kezében selyempapír volt, és egy kis tekercs piros szalag, azzal babrálgatott. Amikor Aron belépett, Cal gyorsan letakart valamit a nagy itatóssal íróasztalán. - Ajándék? - mosolygott Aron. - Igen - hagyta rá Cal, de nem mondott többet. - Beszélgethetnénk egy kicsit? - Persze. Csak rajta. De halkan beszélj, különben apa is bejön. Egy pillanatot sem mulasztana el, amit veled tölthet. Aron leült az ágyra. Olyan sokáig hallgatott, hogy Cal megkérdezte: - No, mi az... valami baj van? - Nem, bajnak nem mondhatnám. Csak beszélni akartam veled. Nézd, Cal, nem akarok visszamenni az egyetemre. Cal felkapta a fejét. - Nem akarsz? Miért nem? - Csak éppen... nincs kedvem hozzá. - Remélem, nem mondtad meg apának? Nagy csalódás volna számára. Éppen elég az is, hogy én nem akarok tovább tanulni. Hát mit akarsz csinálni? - Azt hiszem, a farmon szeretnék gazdálkodni. - És mit szól hozzá Abra? - Az ő ötlete. Már régen szólt nekem, hogy szeretné. Cal fürkészően nézett rá. - A farmot bérbe adtuk - mondta. - Meg kell várni, míg a bérlet lejár. - Tudom. Hisz egyelőre csak gondolkodom rajta. - Farmerkedéssel nem lehet pénzt keresni - folytatta Cal. - Nincs szükségem sok pénzre. Elég, ha éppen meg tudok élni. - Én bizony nem érem be ennyivel - mondta Cal. - Én jó sok pénzt akarok, és meg is fogom szerezni. - Hogyan? Cal úgy érezte, hogy öregebb és okosabb, mint ikertestvére. Úgy érezte, védenie és gyámolítania kell. - Ha folytatnád a tanulmányaidat - mondta -, én közben szereznék egy kis alaptőkét. Aztán mire elvégezted az egyetemet, üzlettársak lehetnénk. Te ehhez értenél, én meg ahhoz, így szépen kiegészítenénk egymást. - Nem akarok visszamenni az egyetemre. Mért kell visszamennem? - Mert apánk úgy akarja. - Ez nem elég ok ahhoz, hogy megtegyem. Cal dühösen nézett testvérére - világos hajára, egymástól távol eső szemére. Hirtelen rájött, mért szereti apja annyira Aront - most már tudta, kétségtelenül.
Charles és Adam viszonya annyira megromlik, hogy Adam végül Nyugatra költözik feleségével, Cathyvel. Édenkertet akar építeni az imádott nőnek, de az otthagyja őt és ikergyermekeiket. Beáll egy bordélyházba, melynek rövidesen tulajdonosa lesz, mivel annak tulajdonosnőjét meggyilkolja.
Steinbeck regényét a bibliai Káin és Ábel példázata ihlette. A már sokak által körbejárt téma ezúttal azt a célt szolgálja, hogy a szerző az emberi lélek sötét oldalának mozgatórugóit fürkéssze ki. Romantikusan ábrázolt történet végletes jellemekkel, akik a gonosz és a jó fáradhatatlan harcának tüzében végül megtalálják mitikus múltból hozott meghatározottságuk feloldozását. Legalábbis az újabb generáció, ahogy az a családregényekben lenni szokott és el is várható. Az író életében fordulatnak számít annak belátása, hogy az emberi gonoszság forrása nem az igazságtalan társadalomban, hanem a lélek bugyraiban keresendő. Innen csak egy lépésnyire van a mitológia és az Édenből kiűzött ember nyomorúsága, aki természete sötét hatalmain nem tud uralkodni. Vagy az akarata nem elég szabad, hogy megtegye. Az Édentől keletre ezen fölismerés ékes kifejeződése.
A történet színtere többnyire a kaliforniai Salinas város, de a századelő Amerikájának egész panorámája kirajzolódik előttünk, a maga bonyolult társadalmi ellentmondásaival egyetemben. Két család történetét ismerjük meg a polgárháborútól az első világháborúig. Sorsuk szorosan egybefonódik, és a váltakozó nemzedékek az amerikai demokrácia illúziójának szertefoszlását tükrözik. A Trask fiúk két generáción keresztül élik végzetszerűen a bibliai Káin és Ábel sorsát. A jó és rossz fiúk életét egyazon démoni nőszemély határozza meg, jóllehet az igézetesen szép Cathy feleségként, szeretőként és anyaként egyaránt förtelmes. A mű másik kulcsfigurája, Samuel Hamilton, az író Írországból bevándorolt nagyapja. Csodálatos ember, az erkölcsi értékrend különös képviselője, jellegzetesen prófétai figura. Megnyugtatóan ellenpontozza a gonosz Cathyt.
Az ószövetségi példázat komor és reménytelen. Steinbeck ezt nyilván nehezen viselte el, mert az ő romantikus verziójában Káin valójában nem is gonosz, az apakedvenc Ábel pedig annyira gyenge és álmodozó, hogy sorsa szükségképpen tragédiába fullad. A regény tézisszerűen mondja ki az erkölcsi tanulságot, mindannyiunk okulására: az ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így legyőzheti lelke sötét hatalmait. Tény, hogy Nobel-díjat realisztikus írásaiért kapott az író.